Nagyon hosszú ideje vártam arra, hogy az Európa végre újra kiadja ezt a könyvet, ami persze a mai napig nem történt meg. Látva a sóvárgást az arcomon, ajándékba megkaptam egy családi könyvtárban fellelhető 1991-es példányt. Ezúton is nagyon köszönöm, és ígérem, vigyázni fogok rá!
Johnny Smith 5 évig feküdt kómában, miután csodával határos módon túlélt egy szörnyű autóbalesetet. A szürke kisvárosi tanár egészen más emberként tér vissza: furcsa természetfeletti erő birtokába került és látnoki megérzései támadnak, amint megérint valamit vagy valakit.
Johnnyból hamarosan igazi amerikai szenzáció lesz akarata ellenére, ám mégis használnia kell különleges képességeit. Szadista fojtogató tartja rettegésben a várost, de még ennél is nagyobb veszély bukkan fel egy törtető vidéki politikus személyében, akinek a lelkében a Sátán lakozik és az Egyesült Államok elnöki székére tör. Mindezt csak Johnny tudja és felmerül benne a kérdés: ha látja a jövőt, vajon meg is tudja az változtatni?
Nos, talán ez az eddigi legjobb King kötet amit olvastam. Lassan eljutok odáig, hogy tényleg fanatikussá válok, és titkon a King könyv gyűjteményemet fogom bűvölni itthon.
Maga az alapszituáció akár tipikusnak is tekinthető, annyi különlegességgel, hogy bizony a megmagyarázhatatlan képesség kialakulására az író több lehetséges alternatívát is felajánl. Az olvasó eldöntheti, hogy hitbéli, orvosi, pszichológiai, fizikai magyarázatot talál Johnny képességére. A lényeg ugyanis nem ebben, hanem a nagy betűs TÖRTÉNETMESÉLÉSBEN van, na meg persze a jó nagy adag kritikában, ami már már elvárt!
A holtsáv egy tökéletesen megírt, kerek egész történet, az olvasó egy percig sem tudja letenni, egy helyben és időben muszáj vele végezni. A történetet a fülszöveg nagyjából körülírja, ahogy az összes Európa Kiadós King kötet esetében is (a mai napig), de ez senkit ne tévesszen meg. Az összefoglaló azonban nem adja át azt a hangulatot, amelyet az író megteremt, legyen szó egy anya vallási megtébolyodásáról, gyermekünk elvesztésének feldolgozásáról, egy nyomorult szociopata gyilkos gyermekkori szenvedéseiről, és a valódi gonosz emberek lelkivilágának részletes bemutatásáról.
A szadista fojtogató utáni nyomozás, a felismerés, és az epizód végkifejlete olyan kőkemény hard-boiled elemeket tartalmaz, hogy szinte lélegzetvétel nélkül jutottam csak át rajta. Sajnálatos módon az ezt követő események viszonylag felgyorsulva következnek, és hamar eljutunk a legszomorúbb, de egyben legszenzációsabb végkifejlethez. Bevallom férfiasan, nem éreztem jól magam a bőrömben az utolsó oldalak olvasásakor.
Ami miatt imádtam Johnnyt, hogy bizony ő egy a tipikus csávók közülünk, semmi extra, de tényleg, és a könyv során akaratlanul is hőssé válik. El sem tudom képzelni, hogy hasonló erő birtokában mit tennék. Mi lenne, ha látnám a jövőt? Mi lenne, ha látnám a múltat? Alakítani tudnám a történelmet, de biztos vállalkoznék ekkora felelősségre? A választ Johnny megadta, bocsánat, megtette.
Abba is hagyom az ömlengést, inkább szégyellje magát a Kiadó, amiért vélhetően nagyon sok sóvárgó ember jár kel úgy ma az utcákon, akikre nem mosolyog rá úgy a szerencse -egy elrejtett példány által- , mint rám. A holtsáv szerintem King egyik legjobbja, a benne szerepeltetett dilemmák és igazságok pedig örök érvényűek. Politikusok, vallási fanatikusok kerüljék! :) Én szóltam.