"Lelke van itt minden könyvnek, minden kötetnek, amit látsz. Ott él bennük az írójuk lelke, és mindenkié, aki valaha is olvasta, élt, vagy álmodott velük."

READING IS SEXY

READING IS SEXY

Morus Tamás - Utópia

2011. június 28. - Makranczos

Kicsit szégyenlem magam, hogy ilyen későn kezdtem el igazán olvasni, de próbálom bepótolni a lemaradásomat. Ennek köszönhetően gimnáziumi tananyag-kiegészítőket is magamhoz fogok venni, és az Utópiához hasonlóan a közeljövőben szeretném még elolvasni Orwell 1984-ét,  Huntington A civilizációk összecsapását, és néhány kimaradt klasszikus szépirodalmat is, például Bulgakov Mester és Margaritáját.

Morus Tamás műfajteremtő Utópiája a tökéletes társadalomról, és államformáról értekezik. Sehol szigetének berendezkedésében találja meg az ideális életközösséget, amely egyben kritikája a korabeli Angliának, a középkor feudális berendezkedésének, a tőkés termelésnek, és vele együtt a kizsákmányolásnak, valamint az évszázadokat átölelő háborúskodásnak, és vallásháborúknak.

Az első oldalakkor még próbáltam irodalmi szemlélettel tekinteni az Utópiára, de aztán feladtam, és csak a leírt gondolatokat emésztgettem. Valahogy mégsem bánom, hogy nem középiskolában olvastam el, hanem most, ugyanis talán már kicsit jobban átlátom a valódi értékét, és nagyszerűségének okát. Sehol szigetének kommunisztikus társadalma alapjaiban ment szembe az őt körülvevő világgal. Elszakadva a kovencióktól, álmai államformájában megszűnik a magántulajdon, a pénz, és vele az ellenségeskedés. Az uralkodó fejedelmet és a vezető hivatalnokokat a nép választja, mesterségét mindenki maga választja meg, és munkájának gyümölcsét a közösség számára termeli. Elítélik a halálbüntetést, és a törvények megszegői szolgaként dolgoznak. A háború egyedüli elfogadható formája a védekezés, valamint a barát népek megsegítésének esetén lehetséges. A vallás tekintetében szinte teljes vallásszabadság érvényesül. Mindezek a gondolatok ma nem tűnnek újszerűnek, azonban Morus 1516!-ban alkotta meg főművét.

Engem szinte megrendít (megrémít), hogy közel 500 év után is aktuális problémákat feszeget az Utópia. Bizonyítja, hogy bizonyos vadhajtásokat az emberiség nem tud levetkőzni magáról. A vallás nevében történő ellenségeskedés örökérvényű, a szegények-gazdagok ellentét a mai napig feloldhatatlan, és a zsarnokok sem a történelem szemétdombján hevernek. Mondhatjuk, hogy a tudományos szocializmus Marx, Engels, Lenin alapján akár célként is tűzhette ki a Morusi ideált, azonban megvalósításának mikéntje minden volt, csak nem utópisztikus.

Hibákat nem sorolnék, inkább leírom, hogy milyen főbb világnézeti kérdésekben nem érzem magaménak Morus tökéletes államát. Alapvetően hiányolom az egyént. A pénzt, és a magántulajdont sem tartom felelősnek a hibáinkért. Az ateisták kiközösítése ma már szerencsére nem szokás, a válás lehetőségének biztosítása pedig sok család életét könnyítheti meg. Ez csak néhány kiragadott példa, de mindezek mellett is állítom, hogy a korát száz évekkel meghaladó humanizmusával, háborúellenes kinyilatkoztatásával, vallási toleranciájával és a boldog élet iránti törekvésével igenis a legnagyobb gondolkodók között kell említeni.

Sok dolgot kivennék a közoktatás tananyagából, de, hogy Morus ma minden történelemkönyvben szerepel, azzal messzemenőkig egyetértek.

A bejegyzés trackback címe:

https://adamolvas.blog.hu/api/trackback/id/tr893023238

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása