Paulo Coelho napjaink egyik legkedveltebb írója, ez nem vitás, bármelyik könyvesbolt sikerlistáin megtalálhatjuk legújabb regényét. Könyvei 120 országban jelentek meg, a világ 47nyelvén, milliós példányszámban. Az író legismertebb műve az 1988-ban megjelent Alkimista, ami számomra a remekművek közé tartozik. A most bemutatandó regénye ezzel szemben kiábrándító volt számomra, szájbarágós, sok a filozófiai fejtegetés egy mindössze 200 oldalas könyvben, na de mégse annyira borzasztó a helyzet.
És a hetedik napon… című trilógia befejező része Az ördög és Prym kisasszony története. A trilógia címe már önmagában árulkodó, átlag emberek egyetlen egy hete. Egy hét melyben olyan kérdésekkel találják szemben magukat, mint a szeretet, a halál vagy a hatalom. A könyv egyik nagy tanulságát maga az író fogalmazza meg: "A sors akkor állít nagy döntések elé, amikor a legkevésbé sem számítunk rá (...) A próba nem vár. Az élet nem néz hátra. Egy hét nagyon is elegendő arra, hogy eldöntsük, vállaljuk-e a sorsunkat vagy nem."
A történet Viscosban, egy hegyvidéki falucskában játszódik, a lakosság száma mindössze 281 fő. Egy zárt közösség, ahol leginkább idős emberek élnek, kivéve Chantal Prymet, aki egy megtört, megfásult és csalódott fiatal lány, az egyedüli fiatalja a környéknek. Egy nap titokzatos idegen férfi érkezik a faluba, látogatásáról pillanatok alatt mindenki tudomást szerez. Az öreg Berta, aki 15éve minden nap háza előtt üldögél és vár, most megváltást kapott, várakozása véget ért, amikor az idegent megpillantotta. Kiderült számára mire is kellett várnia - "...nem egyedül jött: vele volt az ördög". De Berta szótlanul ült tovább.
Az idegen kiszemeli magának Chantalt, hogy vállalja a közvetítő szerepét, amiért majd busás jutalomban részesíti, tervét kell megosztania a falubeliekkel. Az terv egy Dürrenmatt színdarab alapján fogalmazódott meg, ha egy héten belül teljesítik kérését - "egészen konkrétan azt akarom, hogy szegjék meg a "ne ölj" parancsolatát" - tíz aranyrudat kapnak, ami elég a falu újra felvirágoztatására. Az áldozat bárki lehet, akire a falunak már nincs szüksége, lehet öreg, nyomorék vagy beteg ember. Egy hét gondolkodási időt ad a falu lakóinak, döntsék el a gazdagságot választják vagy a tiszta lelkiismeretet. A cél; kiderüljön az idegen számára, hogy minden ember alapvetően rossz. A feladat jó, az emberi reakció rá sajnos nem okoz meglepetést...
Chantal több napon keresztül viaskodik önmagával, tudja, hogy az arany megváltoztathatna mindent ebben a sivár életében. Mindig is igazságtalannak érezte életét, (apját nem ismerte, anyja meghalt a szülésben, szegényen életek nagyanyjával) csak az álmai éltették, és itt a nagy lehetőség, hogy ezek most beteljesüljenek. Természetesen a lány meginog, a falu népe értesült az idegen ajánlatáról, és ezek után jön a nagy kérdés, vajon feláldozzanak-e valakit az aranyért vagy sem? "Ne ölj" - szól a tízparancsolat közül egy, a legfontosabb, és vajon mennyit kell fizetni egy embernek, hogy ezt a határt áthágja? Lehet nem sokat.
Az egyik legelgondolkoztatóbb része a könyvnek, amit mind az ördög, mind a pap is megfogalmaz: "A jó nem létezik: az erény csupán a félelem egyik arca." Viscos lakó is pont ilyenek, féltek a következményektől, nem attól hogy bárkit is megölnek, hanem attól, ami után velük történhet.
A Jó és a Rossz örök harcának lehetünk szemtanúi, amikor egy ember vállán megtalálható az ördög és az angyal, de hogy ki győz? Ez az örök- és megválaszolhatatlan kérdés mindenki számára.
A könyv nagy erénye, hogy könnyen olvasható irodalom, akár egy szuszra, egy délután alatt elolvashatja az ember. Csattanó a legvégén található, addig egy két fordulat teheti izgalmassá, de e fordulatok elég magától értetődőre és vártra sikerültek.
Számomra egyszer olvasható könyv marad, nem hiszem hogy évek múlva újra kézbe tudnám majd venni.
