"Lelke van itt minden könyvnek, minden kötetnek, amit látsz. Ott él bennük az írójuk lelke, és mindenkié, aki valaha is olvasta, élt, vagy álmodott velük."

READING IS SEXY

READING IS SEXY

Chuck Palahniuk - Cigányút

2010. április 22. - Makranczos

A Harcosok klubja írójának negyedik könyve. Mást nem is nagyon tudtam a Cigányútról. Azonban a borító hátlapján lévő idézet nem kis érdeklődést váltott ki belőlem. A túlzott vulgaritása (Bret Easton után szabadon) miatt ebből most nem is idéznék.

Victor Mancini szexuális függőségben szenved. Ennek orvoslásakánt szexmániások terápiáira jár szükségleteit kielégíteni. Mivel nincs pénze Alzheimer-kórós anyja kórházi számláit fizetni, esténként különböző éttermekben akasztja torkán a falatokat, hogy a megmentésére siető emberektől -akik később hősnek vélik magukat- utólag pártfogói csekkeket csikarjon ki.  idővel nemvárt érzelmeket kezd táplálni a kórház egyik orvosa iránt... 

Az első pár oldal után azt hittem, hogy ez a könyv egy beteg agymenés. Igen, nincs mit szépíteni. A leginkább meglepő az írói stílus volt. Minimalista leírások, egyszerű tőmondatokban. Szimpla gondolatfoszlányok. Belső monológok egymás utánja. Eleinte mindez nem akart kerek egész lenni, de ahogy fogytak a lapok, teljesen ráhangolódtam. Egy idő után nem is annyira a történet maga érdekelt, hanem az egy-egy nagy elméleti "bölcsesség". Mindezt persze főként a szexről, a nőkről, az érzelmekről, az egyházról. "Az alkalmi szex varázsa: a gyarapodás a birtoklás terhe nélkül. Nem számít, hány nőt visz haza az ember, sohasem lesznek raktározási gondjai." A történet maga kellőképpen abszurd, groteszk, cinikus. A főszereplő Victor maga a megtestesült nihilizmus. A párbeszédek kellően irónikusak, szatírikusak.

Rendkívül sok áthallás van a Harcosok klubja, és a Cigányút között. Azonban a végkicsengése mégis más. A rombolás itt más értelmet nyer. Van kiút. A függőség lehet építő is. Egy örök biztos pont az életben.

Kevés olyan könyvet olvastam eddig, amiből idézni tudnék, azonban a Cigányútnak minden oldalára jut egy igen erős mondat. Nálam talán így utólag jobb is, mint a Harcosok klubja. Meglepő, nem megszokott, különös, de mégis nagyon szerethető könyv.

Ui.: 2008-ban Sam Rockwell főszereplésével, Choke címmel film is készült belőle, mely ugyan teljesen jó, de azért mégsem ugyanaz az élmény.

A bejegyzés trackback címe:

https://adamolvas.blog.hu/api/trackback/id/tr401944099

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása