Zafón Az Elfeledett Könyvek Temetője trilógiával elrabolta a lelkem, ezáltal nem kérdés, hogy minden új megjelenésére azonnal lecsapok. Az Európa Kiadónak hála megismerkedhettem egy, a világhírnév előtti regényével, amely szintén nem okozott csalódást.

Lelkünk ​padlásán valamennyien őrzünk egy-egy titkot. Íme, itt az enyém.

1980, Barcelona. Óscar Drai, egy óvárosi bentlakásos intézet lakója szívesen barangol az iskola környékén omladozó régi paloták közt. Egy alkalommal be is merészkedik az egyik elhagyatottnak látszó épületbe, ahol a látszat ellenére laknak: egy festőművész és kamasz lánya, az írói ambíciókat dédelgető bátor, szépséges Marina.
A két fiatal közt szerelmes barátság szövődik, és a lány egyszer elviszi Óscart a titokzatos árnyakkal teli régi temetőbe. Az egyik sírhoz rendszeresen kijár egy lefátyolozott személy, akiről nem lehet tudni, nő-e, férfi-e vagy inkább kísértet. Letesz egy szál virágot, aztán ellebeg.
A síron nincs név, csak egy szétterjesztett szárnyú fekete pillangó vésete.
Óscar és Marina a jelenést követve további fekete pillangók nyomára jut, és vérfagyasztó kalandokba keveredik.

Hát nem tudom, hogy mondható-e a Marina ifjúsági regénynek, ugyanis bár koromat meghazudtolóan fiatalos vagyok, azért helyenként a frászt hozta rám a könyv. Még mindig magával tud ragadni az író gótikus, rémisztő, de mégis emberközeli írásmódja, könnyedén olvastatja magát, mégis komoly gondolatok fogalmazódnak meg. A fiatal Óscar és Marina kapcsolata egy ideig a gyermeki kurtán furcsa szerelem képében csak finoman jelenik meg, azonban a történet előrehaladtával az olvasó sejti, miért is tartja Zafón a legszemélyesebb könyvének. A könyv nagy titka még az én lelketlen személyemet is meghatotta.

Zafón tökéletesen ötvözi az ódon falak közt megbúvó rémes dolgokat a fiatalkori szerelem megmosolyogtató, de ártatlanságában csodálatos érzésével. A Marina mindemellett Óscar felnőtté válásának katarzisát is elénk tárja,de bizony nyomasztó, és végtelenül szomorú  beteljesülés ez.

Ezt a könyvet tilos nyáron, tengerparton olvasni, inkább egy hideg, téli, borongós este tudja igazán kibontani a hatást.