Szájba rágott összefüggések, sötét titkok, vonzalom, ősi szimbólumok, modern tudomány, 21 gramm és egy félisten - mindent megkapunk Robert Langdon újabb kalandjait olvasva.

Professzorunk e „részben” Washington jelképes helyszíneire vezet minket: a Capitolium titkos zugaiba, templomokba, terekre, alagutakba, miközben barátja életét igyekszik megmenteni egy szabadkőműves jelkép megfejtésével. Két ellensége is van: a gonosz félisten, s az FBI, egy elvetemült, kis japán parancsnok személyében. A mű mellékvonalának főszereplője az elrabolt barát lánytestvére, aki egy új tudományt igyekszik megalkotni, képzeletet felülmúló kísérleteivel. Általa kerül a történetbe egy számomra kevésbé élvezhető, és talán már túlzó vonulat, amelyről annyit elárulnék, hogy az élet nagy kérdéseit feszegeti.

 Aki ismeri a szerző stílusát, tudhatja, csak úgy élvezheti művét igazán az ember, ha átadja magát az általa kitalált bűvös vonalnak. Nem szabad komolyan elgondolkodni a leírtakon, hisz számos hiányosságra, ellentmondásra találhatunk, ha tudományos igénnyel szemléljük a történéseket. Kikapcsolódni annál inkább lehet vele, „lebegni” a misztikumban. Sajnos ebben a műben talán kicsit több is a „lebegés”, a filozófia, mint kéne, ám a szimbólum-thriller vonulat hozza az elvárt izgalmakat, plusz (a háromnegyedénél) egy nagyon merész és (a végén) egy kevésbé ütős fordulatot.