Soha nem gondoltam volna, hogy egyetemi tanulmányaim alatt, révén fogok olyan könyvet olvasni, amit a blogomba is szívesen beleírok. Tanárom beharangozója alapján nem volt kérdés, hogy ebből a könyvből akarok kiselőadást tartani.

Robert T. Kiyosaki lerántja a leplet a szegénység, a középosztály, és a gazdagok kialakulásának okairól. A történet egy kisfiúról szól, akinek az egyik (az édes) apja tanult, több diplomás, a maga szakterületén sikeres ember, idővel mégis adósságai lesznek, és nem tud kikerülni a "mókuskerékből". A másik papa (a barátja apja) az egyetemi alapképzést sem végezte el, mégis dollármilliók birtokosa, és a gazdagok felhőtlen, titokzatos életét éli. A gyereknek el kell döntenie, hogy melyik szülőre hallgasson, hogy folytassa életét, mit tanuljon, mit kerüljön el. Anyagi biztonság, vagy kockázat? Szakszervezet, vagy saját cég? Egyetemi szakoktatás vagy a pénzügyi intelligencia megszerzése? Ő csak gazdag akar lenni.

Jól döntöttem, amikor a Gazdag papa, szegény papát választottam. Nagyon sok tabut döntöget mind a vezetéselméletben, életvitelünkkel kapcsolatban, és nem utolsó sorban az oktatásban. Egy magyar ember számára például teljesen hihetetlen jövőképet és célokat vázol fel. Bár alapjaiban nem rengette meg a terveimet, céljaimat, azonban egy teljesen új perspektívát láthattam. Megtudtam mi a különbség az eszközök és források között. Kíváncsivá tett, vajon a valóságban a leírtak hogyan működnének. Abban talán mindenki egyetért, hogy a pénzügyi intelligencia megszerzése a mai globalizálódó, pénz- és bankközpontú világunkban elengedhetetlen, bár félek, hogy Kiyosaki életútja csak 1 a milliók közül, ezáltal semmiképpen sem szabad biankónak venni a gondolatait.

Ami kicsit elvesz a nagyfokú tanácsözön hatásából az a történet maga. Sokszor ismétli önmagát az író, általában felszínesek az említett emberi, megtörtént példák. Irodalmi értékét inkább nem is említeném, de nem is ez a célja szerintem. Szimplán tanácsokat ad,  személyes sikerek alapján.

Gondolkodásra serkent, és elbizonytalanít az eddigi megrendíthetetlennek vélt középosztálybeli létemben.