A Moly-on bukkantam Steinbeck regényére, melynek meglepő címe csak nem hagyott nyugodni, és meg akartam tudni, mit is rejthet ez a meglepő párhuzam egerek és emberek között.

George eszes, alacsony, Lennie pedig egy valódi óriás, aki nehézfejű, gyermeteglelkű. A két barátnak van egy közös álma, méghozzá egy saját farm, önmaguk ellátása. Ennek érdekében Kalifornia kietlen síkságán új munkahelyükre sietnek, ahol pénzt, és ennek köszönhetően új életet remélnek. George-nak minden percben észnél kell lennie, hogy nehogy Lennie együgyüsége eltiporja közös terveiket.

A maga 100 oldalas terjedelméhez képest meglepően sokrétű, és sokatmondó. Más könyvek talán 1000 oldalon sem szólnak ennyi emberi érzésről. Talán a mű legfőbb motívuma a barátság, és a remény. Barátság olyan időkben, amikor mindenki csak magára számíthat, egyedül talán többre képes. Remény pedig ott, és úgy, hogy racionálisan átgondolva nincs is. Két rész van a könyvben, ami számomra a legszomorúbb, mégpedig Candy és az öreg kutyája, valamint a meglepő, tragikus végkifejlet. Ha valaki olvassa, talán még párhuzamot is talál a két esemény között.

Magányos, elnyomott emberek, kiüresedett táj és érzelmek, megragadó álmok, és elszalasztott esélyek története az Egerek és emberek.