"Lelke van itt minden könyvnek, minden kötetnek, amit látsz. Ott él bennük az írójuk lelke, és mindenkié, aki valaha is olvasta, élt, vagy álmodott velük."

READING IS SEXY

David Lagercrantz - Ami nem öl meg

2016. január 04. - Makranczos

Lassan hagyománnyá válik, hogy az év utolsó olvasott könyvéből az aktuális év első posztja születik. Tavaly az Angyali játszmával ért véget az év, idén a címbeli krimivel, amit nagyon vártam. Megelőlegezvén csak annyi, hogy pozitív értelemben lógott ki a 2015-ös sorból.

Rajongók milliói remélték, hogy a skandináv krimit világhíressé tevő tetovált lány története így vagy úgy, a szerző, Stieg Larsson hirtelen halála után is folytatódhat. Időről időre nem megerősített hírek kaptak szárnyra a Millennium-sorozat fiók mélyén rejtőző negyedik kötetéről. Mígnem egy váratlan fordulattal a svéd kiadó felkérte a közismert írót, újságírót, David Lagercrantzot, hogy írja meg a folytatást. Lisbeth Salander, a tetovált lány tehát újra a rosszfiúk nyomába ered, s a regényben természetesen feltűnik Mikael Blomkvist, a Millennium főszerkesztője is. Az akciódús cselekményről most csak annyit árulhatunk el, hogy egy különleges képességű kisfiú is kulcsszerepet kap benne.

covers_356621.jpgAzon kevesek közé tartozom, akik valamiért egy csöppet sem aggódtak miatta, hogy Lagercrantz esetlegesen elcseszi Stieg Larsson örökségét. Persze ezen gondolatnak nem volt semmiféle empirikus előzménye, szimplán tudtam, hogy a Millennium trilógia folytatását (ez azért viccesen hangzik így leírva) nem engedik elbaltázni!

Még véletlenül sem fogom a történetet kiegészíteni, elmesélni, elspoilerezni, legyen elég annyi, hogy a történet jó, és kellő tisztelettel áll az előzményekhez, valamint - nagy örömömre - mert a szerző újítani, új ízt adni. Az atmoszféra jóval modernebb, a mai kornak megfelelő lett. Az előzmény trilógiával szemben az Ami nem öl meg nem a klasszikus értelemben vett skandináv krimi, annál talán mainstreamebb, de szerencsére ez semmit nem von le az értékéből.

Szinte az összes általunk kedvelt korábbi szereplőt újra láthatjuk, és természetesen újabbak is felbukkannak. Igen, Mikael és Lisbeth még mindig zseniálisak, kedvenc párosommá avatom is őket. 

Ami lecsökkent a negyedik részre, az talán a brutalitás és naturalizmus mértéke, és inkább a történet menetén van a hangsúly. Ez a tény akár nemtetszést is fejezhetne ki, azonban a társadalom- és rendszerkritikussága ugyanolyan átütő, mint korábban.

Egy kérésem lenne csak: ne hagyjuk abba, a Millennium újság nem szűnhet meg, mocskos alapanyagot pedig termel eleget a társadalom!

Összegezve egyben az évet is, David Lagercrantz nagy pontot tett a 2015 végére, amely esztendőben szerencsére inkább csak jó könyveket olvastam (a pontos statisztika miatt leírom, hogy 20 könyvet sikerült csak elolvasnom, amelyből durván 15 eléggé jó volt). Az idei évben sem fogadok meg semmit, főként nem a blogolással kapcsolatban, de annyi biztos, hogy ahogy időm engedi olvasok, és természetesen írok is róla. :)

A bejegyzés trackback címe:

http://adamolvas.blog.hu/api/trackback/id/tr818235164

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.