"Lelke van itt minden könyvnek, minden kötetnek, amit látsz. Ott él bennük az írójuk lelke, és mindenkié, aki valaha is olvasta, élt, vagy álmodott velük."

READING IS SEXY

Kurt Vonnegut - A hazátlan ember

2013. november 02. - Makranczos

vonnegut.jpgMentségemre szóljon, ajándékba kaptam az író halála előtti utolsó könyvét, na nem mintha így utólag bánnám, hogy az életmű záró darabjával kezdtem az ismerkedést Vonneguttal. Bárcsak minden ember - az időskori szenilitás, zsémbelés és elhülyülés helyett megőrizné az íróhoz hasonló szókimondó képességet, a humort, és a kritikai él lényegét.

Kurt Vonnegut utolsó megjelent műve bepillantást enged az író gondolataiba, és ne legyenek illúzióink, véleménye kellőképpen megosztó, és egyben csodálatos őszinteséggel vall háborúról, az amerikai létről, az emberről, drogokról, autókról és politikusokról, állatokról, sorsról, vallásról....

Nehezen tudom elképzelni, hogy magyar ember tollából, hasonlóan őszinte gondolatok valaha is megjelenhetnek. Na nem kiáltok cenzúrát, hanem egyszerűen a magyar lelkülettől talán távol áll ez a nyílt szembenállás korunkkal, kormányunkkal, országunkkal szemben. Mennyire hiányolom pedig az ehhez hasonló művek meglétét. Biztos vagyok benne, hogy Vonnegutot ellenzői már régen  megpecsételték, hazaárulónak, pesszimistának, ördögnek titulálva.A kérdésem a következő feléjük: Ki nem szar le titeket? :)

Le kell szögeznem, hogy nagyon sok mindenben nem értek egyet Vonnaguttal, azonban kitűnő érvrendszere, amelyet főként a humorra fűz fel, könnyedén elbizonytalaníthatott volna engem is. A legnagyobb tiszteletem azokkal a káromkodásoktól sem mentes véleményfolyamokkal vívta ki, melyeknek minden sora idézendő, megtanulandó. Ha lehetne három kívánságom, az egyik biztos az lenne, hogy egy finom kávé mellett beszélgessek a szerzővel.

Nem titok, hogy a könyvben szereplő gondolatok egy inkább baloldali, pacifista, humanista, realista és humorista embertől származnak. Kell ennél több? Vajon hány ember ragad tollat halála előtt nem sokkal, úgy gondolva, hogy na most akkor elmondom én, hogy mi a helyzet?. Hát nem sokan. Sajnos. Minden esetre Kurt Vonnegut A hazátlan emberrel megkoronázta életművét, örökül hagyva nekünk időtlen igazságait.

A bejegyzés trackback címe:

http://adamolvas.blog.hu/api/trackback/id/tr315601149

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: A hazátlan ember – Kurt Vonnegut 2015.03.03. 11:23:06

Hogy mi akar lenni a hazátlan ember, azt nem tudom megfejteni. Úgy tűnik nekem, hogy Vonnegut egyik legnagyobb baja az volt íróként, hogy sosem volt más témája, mint önmaga.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Tralfamador75 2014.04.26. 14:15:27

Szerintem A hazátlan ember az egyik legjobb tőle, valóban olyan, mint egy életmű esszenciája (Vonnegut amúgy is sokszor ismételte magát). Talán csak annyi a különbség a korábbiakhoz képest, hogy bizony ez a könyvecske sokkal-sokkal borúlátóbb, talán nebezhető keserűbbnek is, mint a korábbiak.
Vonnegutot támadták is sokan keresetlensége, őszintesége és beállítottsága miatt, nem lenne népszerű nálunk sem baloldali nézetei okán sem (nota bene érdekes csavar lenne a mai kommutalista-kapitanista viszonyaink között).
Szerintem a Virágvasárnap és a Halálnál is rosszabb a két legjobb könyve (no meg a Bajnokok reggelije és talán az Éj anyánk).

Makranczos 2014.04.27. 19:20:36

Sajnos jelenleg még ez az egyetlen olvasott könyvem az írótól, de figyelembe véve az ajánlásokat, biztosan beszerzek még pár könyvet tőle! :)
Itthon pedig szerintem minden politizáló, megmondó embernek olvasni kéne A hazátlan embert. Talán egy jobb hely lennénk :)