"Lelke van itt minden könyvnek, minden kötetnek, amit látsz. Ott él bennük az írójuk lelke, és mindenkié, aki valaha is olvasta, élt, vagy álmodott velük."

READING IS SEXY

READING IS SEXY

Chuck Palahniuk - Láthatatlan szörnyek

Bejegyzés alcíme...

2012. november 26. - Makranczos

szörnyek.jpgKedves barátaim hosszas ajánlására kértem kölcsönbe az immár ötödik Palahniuk regényt, amit olvastam. Amikor az Altató című könyvéről írtam bejegyzést, akkor még nem tartottam magam túlzott Palahniuk rajongónak, ma már azonban az egyik kedvenc írom. Valahogy rajta keresztül könnyedén le tudom vezetni a feszültséget, és nagyon jókat tudok derülni a világon, Ő ugyanis beszól, lealáz, beléd rúg, és közben felnyitja szemed.

"Shannon McFarland karrierjét derékba töri egy szörnyű „baleset”: egy szép napon éppen hazafelé hajt, amikor valaki rálő az autójára. A lövés következtében Shannon elveszíti az alsó állkapcsát, a munkáját és a vőlegényét. Szörnyeteg lesz, akire senki nem mer ránézni. A külvilág többé nem vesz róla tudomást: láthatatlanná válik. A kórházban, a beszédterapeuta rendelőjében megismerkedik Brandy Alexanderrel, aki az utolsó műtétjére vár, hogy végre-valahára igazi nővé válhasson. Brandy, a királynők királynője valójában férfi, de talán ő az egyetlen, aki megérti, milyen szenvedésen megy keresztül Shannon. Sajátos, sokkterápiára emlékeztető módszerét alkalmazva kezelésbe veszi Shannont, és együtt vágnak neki az országot átszelő, őrült utazásnak, amelynek során milliomos öreglányok gyógyszerkészleteit fosztogatják, felfedezik és elpusztítják a múltat, hogy újrateremtsék nem létező jövőjüket."

Már a leírásból látni kell, hogy a mű tökéletesen illeszkedik az író tárházába. Agyament szereplők abszurd, szürreális utazása egy olyan társadalomban, ahol minden velejéig romlott, az értékeket csak külsőben és pénzben mérik. Jaa, hogy ez az egész dolog nem is annyira fikció? Talán tényleg így élünk? Szerintem pontosan ugyan így.

Vajon hány ember gondolkodott már el azon, hogyha szép és gazdag lenne, minden baja egyszerre megoldódna? Mindenki a csillogást, a rivaldafényt óhajtja? 15 perc hírnévért mire lennénk hajlandóak? Őszintén, a kérdésekre a válasz az igen, és a bármit.

Palahniuk segíteni akar, és ezt a tévekénységét Shannonon keresztül adja át nekünk. Ő az, aki "láthatatlanként" üzen azoknak, akik látszanak, avagy látszani akarnak. Materiális értékek? Csillogás? Neki mindez smafu, átok. Hogy mekkora kincs és erő a láthatatlanság? Na emiatt kell elolvasni.

Attól félek, hogy a külsőségek hajszolásával a belső értékek tényleg elvesznek. Még véletlenül sem állítom, hogy egyiknek vagy másiknak előbbre kell lennie. Kéz a kézben kell járniuk, és ki kell egészíteniük egymást.

Egy dolog van, amiben régóta nem értek egyet az íróval, méghozzá a fogyasztói társadalom elvi szintű elutasítása. Vagyis remélem, hogy Ő is úgy gondolja, hogy nem maga a fogyasztás, a termék, a matéria a probléma, hanem az azzal bánó emberek, és az ő hozzáállásuk.

Összességében úgy gondolom, hogy a Láthatatlan szörnyek az egyik legjobb, legkiforrottabb Palahniuk regény, benne minden "széppel és jóval", legyen szó nemi betegségekről elnevezett transzfesztita testvérekről, vagy szerepeljen benne a  hüvelyplasztikai és állkapocspótló műtétek részletezése, érezzük át az anális élvezetek minden részletét, végül beszélgessünk egy - az ösztrogén-tablettáktól - mellekkel rendelkező exzsaruval.

Akinek mindez nem tetszik, vagy nem ért egyet, szimplán hagyja békén a Láthatatlan szörnyeket!

Most rajongva!

Vaku.

Most kiröhögve mindenkit!

Vaku.

Most befejezve az írást!

Vaku.

A bejegyzés trackback címe:

https://adamolvas.blog.hu/api/trackback/id/tr224927044

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása