"Lelke van itt minden könyvnek, minden kötetnek, amit látsz. Ott él bennük az írójuk lelke, és mindenkié, aki valaha is olvasta, élt, vagy álmodott velük."

READING IS SEXY

E. L. James - A szürke ötven árnyalata

2012. október 06. - Makranczos

szürke.jpg(Nem bírom ki, hogy ne legyenek SPOILEREK, úgyhogy óvatosan)

Igen, előre is bocsánatot kell kérnem női olvasóimtól. Nem a rosszindulat, avagy hímsovinizmusom vezérel, de több esetben is kérdéseket és kéréseket fogok megfogalmazni a gyengébbik nem képviselőivel szemben. Tudom, hogy egy könyvről írok, és a valóság cáfol engem, azonban az írónőnek észre kellene vennie, hogy a női nem lealacsonyítása nem az ő általa leírt módon történik és főként nem férfiak okán.

A történet egyszerűbb nem is lehetne: Anastasia, az egyszerű, irodalom szakos diáklány egy véletlen folytán interjút kell készítsen Christian Greyjel, az okos, szép, dúsgazdag és félelmetes üzletemberrel. Az első perctől vibrál köztük a levegő, és idővel kiderül, nem bírnak ellenállni egymásnak. Ana, a maga szelíd, ártatlan természetével szembe találja magát a szexualitást furcsán-vadul megélő 'titokzatossal'. Kettejük viszonya csak Christian feltételei szerint működhet; a kérdés, hogy Ana magáévá tudja-e tenni választottjának különös életmódját.?

A történet. Az bizony egyszerű, sablonos, Alkonyaton edződött olvasóknak akár tetszhet is. Ez alatt a címszó alatt inkább a történet science fiction elemeire helyezném a hangúlyt. A sztori napjainkban játszódik, ennek ellenére képzeljük el, hogy egy 27 éves (!!!!) ember közel 40 ezer (!!!!) alkalmazottat tudhat magáénak az általa működtetett cég révén. Talán az irigység beszél belőlem. :) Ahogy az lenni szokott a valóságban, hősünk érdeklődését egy bölcsészhallgató lány kelti fel. Az idő alatt, amikor a lánnyal van (kb mindig) a cég természetesen még mindig csúcson van, elég azt két szex között igazgatni, nem is kell a főnök úr. A történet további lényegi része fentebb szerepeltetve van; ennyi és nem több. Az írónő természetesen okosan zárja le az egészet, elültetve az olvasóban a folytatás iránti vágyat.

Főhősök. Szintén két mondatos mindenki. Ana, aki bájos, ügyetlen, de érett nő képét akarja mutatni. Christian, a titokzatos, "irányításmániás", akit minden nő akar. Kate, a lányok elengedhetetlen barátnője, aki csak akkor nem segít, ha kellene. Számomra a legszimpatikusabb Taylor, a volt katona, aki Grey sofőrje, mindenese, és persze nem sokat beszél.

Párbeszédek és jellemek. Na ennél a pontnál éreztem azt, amit a bevezetőmben írtam. E. L. James olyan szintű jellemábrázolással dolgozik, hogy normális esetben bármelyik fiú, aki elolvassa ezt a könyvet inkább lesz meleg, semmint, hogy a női nem agyába még jobban bele akarjon látni. Egy 21-23 éves lány ne jöjjön nekem "belső istennőkkel", akik hol boldogan szotyiznak a kanapén, hol pedig elbújnak szégyenükben. Hölgyeim, én megsértve érezném magam, ha így ábrázolnának engem és a gondolatvilágomat. Vagy tényleg minden lány így monologizál magában? A dialógusokra mindemellett az jellemző, hogy ha már kettő szóból állnak, már el is kezdek érdeklődni. Tragikus.

A szexualitás. A kedvenc részeim. Jobban oda kellett volna figyelnem biológia órán, esetleg több szakirodalomnak utánaolvasni, ugyanis egy-két dolog csak nem fér a fejembe. Létezik, hogy egy lány, a szüzességének elvesztésével egyidőben "szétesős"  orgazmust éljen át? Lehet az izgató, hogy valakit jól elfenekelnek? Mindenesetre szeretnék Chrisitan Grey lenni, akinek bármikor készenlétben áll a főnök, akár egymás után többször és akár álmában is. Így képzeljük el tehát a műben szereplő testiséget, amiből legalább jó sok van.

Hölgyeim, remélem nem sokan tetszenek ennyire sivár, férfi- és párkapcsolatcentrikusnak lenni, hogy még a legkisebb önbecsülésüket és egyéniségüket is feladnák egy jóképű, gazdag, de valljuk be nem százas pasiért??

Na jó, abba hagyom az ostorozást - azt meghagyom a történet főhősének -, és nem megyek el a pozitívumok mellett sem. Kortól, nemtől (bár férfiak szerintem tudják már mit gondolok), ízléstől függetlenül bárki kezébe veheti, ha mástnem azért, hogy tudja milyen az olyan könyv, "amelyről mindenki beszél".  Tetszett, hogy sokszor ki vannak mondva olyan szavak, kifejezések, amelyeket akár el is mismásolhatott volna (főként a lányos anyák vérnyomásának megnövekedése okán) a szerző.

Összegzésként annyit írnék, hogy az írónő az, aki lealacsonyította, elbutította a női nemet. Sajnálom, mert még mindig ugyanaz a naív ember vagyok, aki hisz abban, hogyha valami bestseller, és ott virít minden polcon, akkor az még akár jó is lehet.

Tudom, hogy a folytatásban mi lesz, sőt, akár még a trilógia végső lezárását is meg merném tippelni, azonban nem teszem. Sőt, tudom, hogy furán hangzik, de nem követem el azt a hibát, hogy olvasatlanul bántok egy könyvet (Alkonyat), hanem valószínűleg el fogom olvasni a további két folytatást is.....Ismerd meg, és tartsd közel magadhoz az ellenséget alapon :)

A bejegyzés trackback címe:

http://adamolvas.blog.hu/api/trackback/id/tr204822413

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Novbert 2012.10.17. 12:27:17

Férfiként alapvetően ugyanaz a véleményem, mint neked (ha érdekel, részletesebben itt: moly.hu/ertekelesek/1047890 ), de ahogy az idő halad, valahogy egyre kevésbé tudok haragudni erre a könyvre. Magamban elkönyveltem afféle nőknek szóló pornónak, amit olvasva a csajok elfantáziálgathatnak arról, milyen is lehet egy ilyen kőgazdag fazon imádatában élni, "akinek bármikor készen áll a főnök". Azon filózgatni, hogy a főhősnő vagy Christian jelleme, kapcsolata ilyen meg olyan, afféle haszontalanság, mintha az Análvadász 3 szereplőinek drámai alakítását elemezgetnénk, vagy azon csámcsognánk, vajon milyen lealacsonyítása a női nemnek, mikor Hókefélke hét törpével csinálja egyszerre. Persze nagyon kíváncsi lennék, hogy egyetlen női rajongó is valaha elismeri-e ezt...

Makranczos 2012.10.17. 17:57:08

@Novbert: Van abban valami amit mondasz, igen, kifejezetten nem haragszom a könyvre. Inkább csak bízom benne, hogy a lányok tényleg csak a te általad említettek miatt szeretik, és nem irodalmi értéke okán. Azt ugyanis tartom, hogy az bizony nincs neki :) A női rajongók pedig érzelmi alapon gondolkodnak, így sosem fogják ezt elismerni, és talán így is jó ez :)